Móricz Zsigmond és a nők

"Az egyasszonyos ember"

Újabb közös kiállításmegnyitóra készül a Miskolci Nemzeti Színház és a Herman Ottó Múzeum. A két intézmény együttműködése októberben kezdődött, amikor Az évad drámája programsorozat indításaként az Úri muri bemutatójához kapcsolódva létrehoztuk A Nyugat Keleten - Móricz és a Nyugat szerzői estje Miskolcon 1931-ben című kiállításunkat. Ezt a munkát folytatjuk, amikor egy újabb tárlat keretében megkíséreljük bemutatni a Móricz életében kulcsfontosságú szerepet játszó nőket, akiknek személyisége, szerelme, gyűlölete vagy szenvedése nem csak az író magánéletére volt befolyással, hanem műveinek – például az Úri murinak – is állandó témájául szolgált.

Napjainkban megszaporodtak a klasszikus magyar írók magánéletével foglalkozó publikációk. Móricz esetében a Cséve Anna által feldolgozás alatt álló Naplók, valamint Hamar Péter tényfeltáró tanulmányai rajzolták-rajzolják át a róla kialakult képet. Kiállításunk e kutatások adatait is felhasználva vezet végig a szerelem és a házasság móriczi útvesztőin.


Egyasszonyos ember. Ignotus írta ezt a Nyugatban megjelent recenziójában Szakhmáry Zoltánról, az Úri muri főhőséről. „Ez a Szakhmáry Zoltán, noha asszonyoknak való férfi és rabja az asszonynak, mégsem afféle donjuán, hanem, mint e kitünő szót egyszer magától Móricztól hallottam: egyasszonyos ember. Egyasszonyos ember, noha a felesége és a babája közt vergődik; egyasszonyossága éppen abban áll, hogy egyszerre csak egy asszony van számára a világon.”


Móricz is „egyasszonyos ember” volt – még ha magánélete számos pletykának és találgatásnak ad is alapot mind a mai napig. Édesanyján és lányain kívül csak négy igazán fontos nő volt az életében: első felesége, Holics Janka, második felesége, Simonyi Mária, a debreceni özvegy, Magoss Olga, és utolsó éveinek főszereplője, későbbi fogadott lánya, Litkei Erzsébet, azaz Csibe. Kiállításunk őket mutatja be korabeli fényképek és dokumentumok segítségével.

A családi fotó Kolos Réka tulajdona


Móricz Zsigmond Holics Jankával húsz évig élt kezdetben boldog, később tragikusan megromló házasságban. Janka férjének kíméletlen kritikusa, ugyanakkor legfontosabb múzsája is volt. Kettejük életszemléletének különbsége, Janka takarékos, szikár jelleme, férje munkája iránt érzett, egyre erősödő féltékenysége alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Móricz 1924-ben, Búzakalász című drámájának próbái közben beleszeretett a női főszerepet alakító színésznőbe, Simonyi Máriába – amely szerepet egyébként az író saját feleségéről mintázta. Hosszú, veszekedésekkel és kibékülésekkel tarkított, reménytelen hónapok múltán Holics Janka 1925-ben öngyilkos lett.


Simonyi Máriát a gyászév letelte után, 1926-ban vette feleségül, bár Simonyi hosszú ideig – még Janka életében és utána is – meghátrált az íróval való szorosabb kapcsolattól. Házasságuk hamar ellaposodott: Móricz hiába kereste Simonyiban a Jankához hasonló inspiráló szellemet, az irodalmi modellt. 1936 telén végleg kiköltözött leányfalui házába és különváltan éltek, de a házasságot hivatalosan soha nem bontották fel.


Magoss Olga jelenléte búvópatakként kísérte végig az író magánéletét. 1924-ben egy Jankával való heves veszekedést követően Móricz elutazott Debrecenbe, ahol megismerkedett a polgármester özvegyen élő lányával. Janka halála után – még Simonyi elzárkózása idején – volt is egy tétova kísérlete, hogy feleségül vegye Olgát, de ő visszautasította. Kapcsolatuk főként levelekben teljesedett ki, bár 1933-ban Móricz ismét bízni kezdett egy harmadik házasság lehetőségében.


Csibével 1936 őszén, véletlenül ismerkedett meg az író: naplója szerint egy éjjel a Ferenc József hídon találkozott a 21 éves lánnyal, amikor az épp a Dunába készült ugrani. Csibe, a lelenc, a fecsegő-csipogó kis prolilány olyan ismeretlen világot nyitott meg Móricz előtt, amelynek egy új írói korszakot köszönhetett. Ez a késői kapcsolat azonban hamar átalakult, megszelidült: az író taníttatni kezdte, majd később – lányai tiltakozása ellenére – örökbe is fogadta Litkei Erzsébetet.

 

A bemutatott anyagot Ari-Nagy Barbara, a Miskolci Nemzeti Színház dramaturgja és Békési Gábor, a Herman Ottó Múzeum muzeológusa állította össze a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből válogatva. A megnyitóra, mely Az évad drámája programsorozatunk része, a Múzsa-díj gálaestje előtt, január 18-án 18 órától kerül sor a Miskolci Nemzeti Színház emeleti előcsarnokában. Az eseménnyel a közelgő magyar kultúra napját is ünnepeljük.


A kiállítást megnyitja Békési Gábor muzeológus, a megnyitón a Miskolci Nemzeti Színház művészei, Czakó Julianna és Simon Zoltán napló- és levélrészletekkel idézik meg Móricz modelljeit, múzsáit, szerelmeit és társait.

Vissza

Férfi szabász munkatársat keresünk!

A Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. kisegítő férfi szabász munkatársat keres.Jelentkezni lehet szakmai önéletrajzzal a tkt@mnsz.hu címen, vagy +36 46/ 516 793 telefonszámon lehet....

Tovább

Elmarad a Játék a kastélyban előadásunk!

Kedves Nézőink!    Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy a „Játék a kastélyban” című produkciónk 2017. április 22-i Egressy Arany bérletes előadása betegség miatt elmarad! A bérletek és a megváltott...

Tovább

Május havi műsor

2017-05.pdf...

Tovább