Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész rövid, súlyos betegség után november 4-én otthonában, szerettei körében elhunyt - tudatta a család kedden.
„Mindig megújulásra képes tehetsége, szakmai alázata, varázslatos nőiessége és kifogyhatatlan energiái közel hatvan éven át szolgálták a magyar színház- és filmművészetet” – írták.
Margitai Ági alakításaira máig emlékszik Miskolc színházba járó közönsége is, hiszen 1965–1968, majd 1990-től 99-ig újra a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. A Kamondi Zoltán rendezte miskolci Saloméra a legjobb női alakítás díját kapta meg 1995-ben.
A színésznő 1937. július 12-én született Budapesten. A Teleki téren nőtt fel. Szülei papírhulladékkal kereskedtek, és amikor az üzlet tönkrement, tizennégy évesen dolgozni kezdett, hogy segítsen a családon. Az általános iskola végén egy kérdőívre azt írta, színház- és filmrendező szeretne lenni. Hetedik-nyolcadik osztályban az Erkel Színház mellett, a Köztársaság térre járt iskolába. Osztálytársaival, barátaival be-belógtak a színházba, s az MTI-nek 2012-ben adott interjújában azt mesélte, hogy volt olyan előadás, például Zaharov Bahcsiszeráji szökőkútja, amelyet tucatszor látott.
Vonzotta a tánc is, néptáncos volt a SZOT Művészegyüttesben, onnan jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahova nyomban felvették, méghozzá érettségi nélkül. Az ő korosztálya volt az utolsó, amelyik megkapta ezt a lehetőséget: papír nem kellett, elég volt a tehetség. Tanára volt Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, osztálytársa Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Fülöp Zsigmond, Fonyó József. Már másodéves főiskolás korában játszott a Nemzeti Színházban, 1958-as vizsgaelőadásukat, Brecht Koldusoperáját az évad színházi revelációjaként értékelték.
A Miskolci Nemzeti Színháznak 1965 és 1968 között volt tagja, 1990-től pedig újra a Miskolcon lépett színpadra.
Energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült. Óriási életművében megtalálható a Pygmalion Elizája, Anna Frank, a Ványa bácsi Szonyája és Stuart Mária, a Koldusoperának minden női főszerepét eljátszotta. Az Egy szerelem három éjszakája című darabban ő volt az első Júlia, eljátszotta Füst Milán Máli nénijének címszerepét.
Margitai Ági szerette az alternatív, kísérletező színházcsinálást, de bárhol otthon tudott lenni, akár nagy múltú kőszínházról, akár alkalmilag összeverbuvált csapatról van szó. Mindig nyitott tudott maradni, azt vallotta: "Ez egy olyan pálya, ahol mindig figyelni kell, mert minden változik. És ha nem figyelsz, lemaradsz."
Pályája során több mint 140 bemutatóban játszott, akkor sem esett kétségbe, ha kevesebb színészi feladata volt. Felnőtt fejjel kezdett el nyelveket tanulni, mondván, hogy így könnyebben hódolhat kedvenc hobbijának, az utazásnak. A "Mi a célja" kérdésre egy interjúban így válaszolt: emberséget adni.
Margitai Ágit 1962-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész, 1995-ben pedig Déryné-díjat kapott. 2006-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2010-ben több mint negyvenéves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki.
Miskolci szerepei:
1965: Budapesti tavasz (Jutka)
1966: My Fair Lady (Eliza)
1966: Egy pohár víz (A királynő)
1966: Johanna éjszakája (Éva, az író leánya {Szent Johanna})
1967: Tiszaeszlár (Sarf Lászlóné)
1967: Bankrablás olasz módra (Altavilláné)
1967: Lulu (Lulu)
1968: Ahogy tetszik (Rosalinda)
1991: Sirály (Arkagyina)
1992: Mesél a bécsi erdő (Valéria)
1993: Stuart Mária(Erzsébet)
1993: Háromlevelű lóhere (Ágay Margit, színésztanárnő)
1993: Kurázsi mama és gyermekei (Kurázsi mama)
1994: Salome (Öreg Salome, Doktornő, Herodias)
1995: Phaedra (Phaedra)
1995: A pincér (Színésznő)
1997: Médeia-variációk (Médeia)
1997: Hello, Dolly! (Dolly)
1966: Johanna éjszakája (Némethy Ferenccel)
1993: Kurázsi mama és gyermekei
Forrás: MTI és a Miskolci Nemzeti Színház Archívuma