HATÁRTALAN NAPOK - Kárpátaljai szép szó

HU
irodalmi program | BEMUTATÓ: 2020. február 14.

SZEREPOSZTÁS

Vendégek:
Csordás László — irodalomtörténész
Marcsák Gergely — költő
Shrek Tímea — író
Vári Fábián László — költő, műfordító, az Együtt c. irodalmi lap főszerkesztője

Moderátor:
Jenei László — író

BŐVEBBEN KEVESEBB

Az előadásról

Rendezvényünkön a kárpátaljai kisebbségi életforma történelmi idejének sugallataival, nemzetrészt megtartó törekvéseivel, megkerülhetetlen művészi életpályákkal, pályaszakaszokkal ismerkedhetünk, eljutva egészen a jelenig.

„Nehéz megrendülés nélkül szemlélni a kárpátaljai magyar irodalom múltját és jelenét.” — írják egy helyen az 1967-ben szerveződött Forrás Ifjúsági Irodalmi Stúdióról, mellyel egy legendás nemzedék jelentkezett. Mítoszok szövődtek az akkori idők köré, de az bizonyos, hogy néhány bátor és kiemelkedő képességekkel bíró művész közölte a nagyvilággal, hogy íróként-költőként öntudatra ébredt. Ennek a nevezetes generációnak meghatározó tagja a most Miskolcra látogató, 1951-ben a kárpátaljai Tiszaújlakon született Vári Fábián László, Babérkoszorú-díjas költő, író. Azóta számos kötettel gyarapodott életműve, mindig is elhivatott, mélyen megélt, hitelesen megformált alkotásokat olvashattunk tőle. A műfaji-tematikai sokszínűség jegyében írt lírát és prózát, kutatóként néprajzi munkát végzett, vagy éppen műfordítóként nyilvánult meg. A történelem mellett másik kedvelt tárgyköre a szerelem — legendásak a Széphistóriák (1991) darabjai, melyeket sokan a legszebb magyar szerelmes versek közt tartanak számon.

Szervező- és szerkesztői munkájával, elemző kritikusi tevékenységével a mai kárpátaljai irodalmi élet fontos személyiségévé vált az 1988-ban a kárpátaljai Eszenyben született Csordás László irodalomtörténész is. Jelenleg a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke, az Együtt című folyóirat olvasószerkesztője, az ungvári székhelyű Intermix Kiadó szerkesztője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának előadótanára. Legfőbb érdeklődési-kutatási területe, nem véletlenül, az idegenségtapasztalatok köre. Az aktuális kárpátaljai irodalmi szcénára kiváló rálátást biztosító kritika- és tanulmánykötete A szétszóródás árnyékában címmel látott napvilágot. Az elmúlt években szinte minden jelesebb folyóiratban publikált, érzékeny meglátásai segítségünkre lesznek, hogy a tényleges értékeket tarthassuk szem előtt.  

A legfiatalabbak képviseletében ismerhetjük meg Shrek Tímeát, valamint Marcsák Gergelyt. Shrek Tímea 1989-ben született Beregszászon. Halott föld ez című első kötetében erős szociográfiai érzékenységről tanúskodó novellákat gyűjtött össze. Ahogy a kötet fülszövege fogalmaz: „Shrek Tímea tanárként éveken keresztül hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. A szeme előtt zajló nehéz életek súlya és tragédiája arra késztette, hogy ne csak megértse – meg is írja őket.” A romagyerekekről szóló írások mélyen megrázóak, pontosan érzékeltetik, hogy létezik egy másfajta határ is a lélekben, a szegénység, az elesettség, a traumatizáltság olyanná teszi ezeket a szereplőket, akik a kisebbségen belül is zárványlétre korlátozottak. Kötetének második részében vérbeli családtörténeteket kapunk, ugyanolyan markáns, szociografikus látleleteket, mint a kötet első részében — de már kitágítva a kört a kárpátaljai magyarság (közel)múltjára. 

Az 1990-ben a kárpátaljai Kincseshomokon született Marcsák Gergely költő, verséneklő első, Fekete-Tisza című verseskötetével elnyerte a Gérecz Attila-díjat. Alkotásait egyik kritikusa Faludy György lírájához hasonlította. Kritikákat, tanulmányokat is jegyez — egy alapos tanulmányt éppenséggel Vári Fábián Lászlóról írt, pontosabban arról, miként jelenik meg a sztálini elhurcolások témája a szerző műveiben. Ebben is tetten érhető Marcsák Gergely történelem iránti nyitottsága, kivételes intenzitású érdeklődése. Jelentős díjat elnyert első kötetének is ez, a történelem az egyik centruma, apokaliptikus látomásai, formakultúrája biztosítja sikerét az olvasótáborában. És hogy van játékos énje is, jól mutatja a kötet záró ciklusa, ahol a komikus műfajokban való jártasságát bizonyítja a szerző.

Vagyis az erős téttel bíró történelmi témájú művek mellett, akárcsak Vári Fábián Lászlónál a szerelmesverseket, a bordalokat, itt is találhatunk oldottabb megnyilvánulásokat, paródiákat, travesztiákat. Az életnek, a kárpátaljai valóságnak, az emberi természetnek ezt az örömteli kettősségét is megtapasztalhatjuk a rendezvényen.

BŐVEBBEN KEVESEBB

ELŐADÁSOK

2020. február 14.

péntek | 16:00 | Nagyszínház nézőtéri társalgó
Az előadás ingyenes, jegyek igényelhetők a jegypénztárban.