A dzsungel könyve - A Komáromi Jókai Színház Vendégjátéka

HU
DÉS LÁSZLÓ - GESZTI PÉTER - BÉKÉS PÁL
musical | RENDEZŐ: Méhes László (Jászai Mari-díjas)

SZEREPOSZTÁS

Maugli - Sándor Péter m.v.
Sir Kán - Tóth Károly
Túna - Bárdos Judit m.v.
Buldeó - Skronka Tibor
Alfarkas / Főmajom - Szabó Viktor
Főfarkas / Almajom - Olasz István
Kis Maugli - Bernáth Áron m.v. / Méhes Gergely m.v.
Sámánasszony - Balaskó Edit


Továbbá: Bársony Sandra, Imely Xénia, Füzi Attila, Gaál Júlia Eszter, González Nilse Marisel, Görgényi Etele Gábor, Hanga Zsófia, Horváth Dóra, Hován Marcell Paszkál, Kaszab Zoltán Bence, Kuczora Ákos, Németh Liza Johanna, Török Fanni, Vörös István Bence

Köszönet Sárközi Gyulának, a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola igazgatójának
 
Ügyelő - Nagy László
Súgó - Leczkési Dóra
Hangtechnikus - Görözdi Szilárd, Csicsó Tamás
Sound designer - Ditzmann Tamás
Fénytechnikus - Rózsás Silvia, Tárnok Dávid
Fodrász, sminkes - Tóth Simona
Kellékes - Kiss Mónika
 
Zenei vezető - Gebora György m.v.
Díszlettervező - Székely László m.v. (Kossuth-díjas))
Jelmeztervező - Gadus Erika m.v.
Koreográfus - Kispál Anita m.v.
A rendező asszisztense - Balaskó Edit

Az eredeti színpadi változat kialakításában közreműködött:

Hegedűs D. Géza és Radnóti Zsuzsa


BŐVEBBEN KEVESEBB

A dzsungel könyvének első történeteit az angol író, Rudyard Kipling (1865 - 1936) huszonkilenc évesen publikálta, még pályája elején. Ráadásul nemcsak több mint százhúsz éve íródtak e novellák, de egy azóta örökre eltűnt világhoz szóltak. Mégsem veszett el a történet az évszázad vérzivataros útvesztőjében? Hogy miért nem? Mitől lett ennyire sikeres az egyébként irodalmi Nobel-díjas szerző korai műve? A titok talán összefügg azzal a sikerrel, ami a Dés László – Geszti Péter – Békés Pál nevével fémjelzett magyar musicalt övezi. A dzsungel könyve az egyik legsikeresebb (ha nem a legsikeresebb) magyar zenés játék, ami az elmúlt évtizedekben íródott, s színpadra került. 
A történet „tud” valamit. Valamit életről s halálról, az egyes „világok”, társadalmi csoportok találkozásának lehetetlenségéről, a felnőtté válás útvesztőiről. S az emberről, aki időnként állat módjára viselkedik. 
És akkor még ehhez vegyük hozzá Dés László nagyszerű dalait és Geszti Péter virtuóz dalszövegeit, s a látványt (mely előadásunkban Gadus Erika és Székely László, Kossuth-díjas tervezőművészek munkáját dicséri).
BŐVEBBEN KEVESEBB

ELŐADÁSOK