Színházi nevelés és tantermi előadások

A Miskolci Nemzeti Színház évek óta kínál különféle oktatási programokat és tantermi előadásokat iskolai csoportoknak, diákoknak. Fontosnak tartjuk a színház oktatási és kulturális misszióját, ennek szellemében alakítjuk diákoknak szóló programjainkat is, amelyek lehetőséget kínálnak a célközönségnek arra, hogy közelebb kerüljenek a színházművészethez, és valós közösségi élményként megtapasztalva a színházi munka különböző elemeit, élményszerűen és szinte észrevétlenül tanuljanak különböző témákról és eseményekről.

A színházi nevelés fontos eszköz az ifjúságnevelésben, mivel segít a fiataloknak abban, hogy kreatív és önálló gondolkodókká váljanak, fejlesszék kommunikációs és szociális készségeiket, megértsék másokat és a világot, valamint értékeljék a művészeteket és a kultúrát. Tapasztalataink alapján Miskolcon mára a diákok színházat pozitív élményekkel kötik össze, ezáltal bizton remélhető, hogy a jövőbeli mindennapjaiknak szerves része lesz.

A Miskolcon megkezdett színházi nevelési munka konkrét eredményeket tud felmutatni, és biztosan halad az eredetileg kitűzött hosszabb távú célokat illetően is. A következő években továbbra is a megkezdett úton kívánunk járni, egyes területeken még tovább mélyítve az együttműködést a miskolci oktatási intézményekkel, és közben egyre magasabb színvonalú, a jelenkor vívmányait sem megkerülő innovatív programokkal igyekszünk tovább mélyíteni az ifjúság és a Miskolci Nemzeti Színház közti kapcsolatot.

A fentiek mellett továbbra is fontos szerepet szánunk a tantermi színházi repertoárunk fejlesztésére is.

Jelenleg is futó tantermi előadásaink:

1) Kai Hensel: Klamm háborúja (monodráma)

A 2002-ben Német Ifjúsági Színházi díjjal elismert mű egy paranoiás pedagógus megőrülésén keresztül, szélsőséges pedagógiai szituációk szinte minden lehetséges alapproblémáját körbejárva írja le egy tanár és egy osztály különös háborújának történetét.

„Színház az iskolában, iskola a színházban: a történet a tanárról szól, akinek hadat üzennek a diáktársuk haláláért őt hibáztató tanítványai. És Klamm harcol, nem is mindig biztosan tudható, hogy miért.” (Bujdos Attila)

„Az előadás után, a levezető beszélgetés előtt egy lányra leszek figyelmes, aki sír. A színház ilyen – sosem tudni, kinél mire tapint rá. (…) A gimnazisták és a felnőtt nézők ebben a másfél órában elképzelhették mind a tanár, mind a diák, mind az osztálytársak helyzetét. Színházban voltak – és még csak el sem kellett hagyniuk érte az iskolát.” (Stuber Andrea)

Játssza: Fandl Ferenc

2) Petőfi nyomában – rendhagyó irodalomóra egy kis nyomozással

„Kijelentjük, hogy alapos okunk vannak feltételezni, hogy e személyt tévesen nyilvánították halottá. Ez a téves feltételezés a nemzet egészét érintő súlyos ügynek minősül, mivel Petőfi Sándor Magyarország nemzeti költője. (…) Mi tudni akarjuk, mert tudnunk kötelesség, hogy Petőfi Sándor hol és mikor halt meg.”

Játsszák: Fandl Ferenc/Harsányi Attila/Rózsa Krisztián

3) Sényi Fanni-Szőcs Artur: M.A. naplója

„Az első szerelem nem mindig idilli. Főleg akkor nem, ha egyoldalú. Így van ez Andival is, aki egyik osztálytársába Oszkárba szerelmes, teljesen reménytelenül. Andi különcnek számít, Oszkár pedig az egyik legmenőbb srác a suliban Viviánával az oldalán. Ez így is maradna csakhogy minden, amire Andi vágyik és leírja a naplójában elkezd valóssággá válni….És ezek a vágyak egyre veszélyesebbek lesznek…”

Játszák: Mészöly Anna/Prohászka Fanni/Feczesin Kristóf

Rendező: Szőcs Artur

Dramaturg: Sényi Fanni

Előkészületben:

„Magamból a jövőbe lépek” – Egy fura óra Jókai Mórral

„Legyen hát az oktatás és az alkotás lángoló, szívhez szóló tánca; a tanár és a művész szövetsége, mely túlmutat a kor határain. Vegyük hát kezünkbe e nemes felelősség kelyhét, s töltsük meg új reménnyel…”