A víg özvegy

Egy dél-kelet európai kisállam párizsi nagykövetsége a csőd szélén áll. Csőd szélén áll az ország maga is. Pontevedró dörzsölt diplomatáin azonban nem fog ki a pénzhiány: megtartják az éves rendes fogadást – jobb híján – a repülőtér várótermében, és szorgalmasan lobbiznak a nagyhatalmak képviselőinél egy kis kölcsönért. Ide érkezik meg Glavári Hanna, Pontevedró szülötte, a dúsgazdag özvegy, akinek vagyonáért azonnal megindul a harc. Ha sikerül a nagykövet terve, és Hanna hozzámegy régi szerelméhez, Danilovics Daniló követségi titkárhoz, a haza meg van mentve…

Lehár Ferenc operettjét 1905-ben mutatták be Bécsben. „A próbák sokán kiderült, a zene nem sokat ér” – jelentette ki akkor Karczag Vilmos, a bécsi színház igazgatója a Víg özvegy kapcsán. Véleményére az idő alaposan rácáfolt. Rusznyák Gábor rendezése pedig azt is megmutatja, hogy a száz éves darab alaphelyzete sem kopott meg: a szenvedélyes szerelem drámája mögött egy kis ország túlélésért folytatott harcának tragikomédiája bontakozik ki, sok intrikával és meglepő végkifejlettel.

„Az előadás a berlini Felix Bloch kiadó és a zürichi Züricgh AG zeneműkiadóval kötött szerződés alapján jött létre.”