Gettó (14)

„Az ember nem egy országban van otthon, hanem egy kultúrában.
És ha elárulja azt – éljen akár a saját hazájában –, száműzetésben él.”

A Gettó a vilnai gettóban alapított színház története. Az 1942-1943 között működő társulat tagjai a gettóban élő művészek voltak, akik emberi méltóságuk megőrzésének utolsó lehetőségeként tekintettek erre – az adott körülmények között értelmetlennek tűnő – vállalkozásra. A valós történelmi események kapcsán a szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi az ára a belső szabadság megőrzésének és lehetséges-e tisztán túlélni egy kegyetlen korban.

Joshua Sobol az izraeli politikai drámaírás világszerte ismert alakja. Provokatív munkásságának legtöbbet játszott darabját Jávori Ferenc ՙՙFegya՚՚ zenéjével gazdagítva mutatjuk be.